Legyen 2025 a te éved!
A tanfolyami jelentkezés utolsó határideje:

„Már megint elment egy év, és nem haladtam a céljaimmal semmit.”

Pedig már hányszor megígérted magadnak, hogy máshogy lesz.

De ahelyett, hogy idén is fáradt sóhajjal nyugtázod, hogy „talán 2025 végére valahogy jobban leszek„, inkább próbáljunk ki most egy másik hozzáállást.

Játsszunk. A játék pár perces, és megígérem, hogy máris közelebb leszel a megoldáshoz, mint évek óta.

Én mutatok öt képet, hozzájuk tartozó gondolatokkal. Te meg kezdj el bólogatni, amikor ismerősek a mondatok. Mehet? Itt az első.

1. Megbénít a túlterheltség

Évről évre egyre több az elvárás, egyre több irányból.

Túl sok mindenhez kellene alkalmazkodnod, ezért inkább elhalasztod, vagy meg sem hozod a számodra fontos döntéseket. Szépen lassan belefásultál a napi létezésbe, nem tölt fel igazán semmi.

Évente egyszer, valahol december 30 és január 2 között öt percre engeded magad ránézni, hogy hol is tart az életed.

Jó lenne több idő magadra, hogy benézz saját magadhoz és kitaláld, egyáltalán merre szeretnél továbbmenni. De minek célok, ha úgysem fogsz tudni menni feléjük?

Minden évnek egyre fáradtabban vágsz neki, ezért egyre jobban túlterhel, ha a megoldatlan problémák egyre halmozódó kupacára gondolsz. Úgy érzed, a legjobb lenne elfutni minden elől.

Hiába jönnek néha szerencsés kanyarok, jobbára csak sodródsz az árral. Csak reménykedni tudsz abban, hogy egyszer, talán, arra visz majd az utad, amerre jól is érzed majd magad.

2. Padlón vagy.

Tepertél, tepertél, de akárhogy váltakozott a sikerek és a kudarcok aránya, az eredmény ugyanaz: megint kiégtél. Megint a padlón vagy.

Csüggedt vagy és elhasznált. „Az is fontos eredmény, hogy még itt vagy„, mondják — fejben érted, de a vigasz elég sovány.

Az egész világ súlya a válladat nyomja, de nincs miből töltekezned.

A motivációd reggelente felinteget a béka fenekének, közben szorít az érzés, hogy előbb-utóbb ki kéne másznod ebből az állapotból valahogy. De hogyan?

Megoldás híján telnek a napok, tapodtat sem mozdulsz előre.

És hogy honnan lesz erőd továbbmenni? Elképzelésed sincs.

3. Totál káosz!!!

Mintha felkapott volna a forgószél.

Nincs megállás. Mindig rohanni kell.

Az életed felett érzett kontroll egy nagy nulla.

Ha lenne is terved, akkor se tudnál terv szerint haladni, hiszen megállás nélkül tűzoltasz. Mire végzel valamivel, már jön is az újabb megoldandó krízis — miközben még az előzőt se heverted ki.

Csak reménykedni tudsz, hogy kialakul valamiféle rend. Vagy hogy nem ugrik eléd a következő sarkon még öt új meglepetés-akadály.

Szíved mélyén tudod, hogy szükséged van a pihenésre, de nem enged az állandósult készenléti állapot: elvégre ki tudja, mikor merhetsz legközelebb levegőt venni.

4. A világ úgy csinál, mintha te lennél a hülye

Jó ideje feltűnt, hogy rendre máshogy érzed magad, mint ahogyan a világ szerint érezned kéne magadat.

Mindenhonnan azt hallod, hogy milyen jó neked, te még szerencsés vagy, mert hát „neked nem is olyan rossz, mint másoknak”, vagy „mindig lehetne még rosszabb!”

Nem csoda, hogy egyre többször kell lefuttatnod az ellenőrző kérdést: “Most tényleg én vagyok a hülye?”

Amikor pedig örömre lenne okod, leállít a gyomorgörcs, mondván: „nem örülhetsz annak a kicsi jónak sem, hiszen mindjárt újra rossz lesz!”

Annyian próbálnak lebeszélni a saját érzéseidről, hogy úgy érzed, egyedül vagy és nincs kihez fordulnod.

Szükséged lenne rá, hogy valaki meghallgasson, megértse az érzéseidet, sőt támogasson. De már szólni sem mersz a bűntudat miatt — hiszen a szabály: mások jólléte mindig fontosabb a tiednél.

Titkon már csak azt kívánod, hogy hosszú távon ne őrülj bele az egyre feszítőbb ellentmondásba.

5. Jött egy krízis, és leszállt közénk felrúgott mindent

A filmekben a krízis az, amikor 2 napod van átképezni magadat űrfúrónak, hogy Bruce Willis oldalán kettéhasíthasd a Föld felé tartó meteort.

A valóságban a kríziseket a kiszámíthatatlan, nehézséggel teli időszakok okozzák.

A te életedben pedig attól lesz krízis valami, hogy téged kibillent az egyensúlyból.

Munkahelyi kiégés, gyerekvállalás, költözés, szakítás, gyászfolyamat, és bármilyen élethelyzet, amiben átlépsz a nagy ismeretlenbe, és már nem működnek a régi játékszabályok:

• A lehetőségeid beszűkülnek.
• A megszokott rutinjaid kizökkennek.
• A megküzdési módszereid korlátozottan működnek.
• Az indokoltnál több jegyet vettek neked az érzelmi hullámvasútra.
• Minden mást kiszorít az életedből a napról napra haladás, teperés, túlélés.
• A valódi szükségleteidre és céljaidra semmi időd és erőd.

Mintha váratlanul betereltek volna egy sötét alagútba, és nem érdekelt senkit, hogy zseblámpa és túracipő helyett csak slattyogós papucs és egy szál gyufa volt épp nálad.

És hiába vettél egy nagy levegőt, hátha izomból elszaladsz a kijáratig: mostanra világos, hogy nem világos, milyen messze a kijárat, meg hogy egyáltalán egyenes úton haladsz-e a fény felé.

Úgyhogy botorkálsz tovább az alagút sötétjében, és kérdés, hogy milyen gyorsan és milyen lelkiállapotban jutsz ki a másik végén…

Mi lenne, ha azt mondanám, hogy nem csak így érezheted magad?

Ismerős volt a fentiek közül egyik? Másik? Mindegyik?

Nézzen ki bárhogy a mostani élethelyzeted, nincs kétség: egyik sem csettintésre lesz jobb.

De ez nem azt jelenti, hogy csak a görcsös, szorongással teli tapogatózás az egyetlen út előre.

Játssz el egy pillanatra a gondolattal, milyen lenne egy elviselhetőbb, bírhatóbb, sőt egyenesen könnyebb átmenet egy új egyensúlyhelyzetbe, ahol…

• Nyugodt szívvel, és tervezetten tudsz belevágni az új évbe.
• Nem feszülsz be, amikor csak a következő lépésedet tudod, és az utána levőkről még elképzelésed sincs.
• Amikor kizökken valami, gyorsan tudod korrigálni az irányt — mert tisztában vagy vele, mi a fontos neked, mire van szükséged, és mi kell a továbbhaladáshoz.
• A bűntudat árnyéka sem merül fel, ha nem sikerül minden napot 100 százalékra teljesítened.
• Észreveszed a mindennapjaidban megbújó boldogságmorzsákat, és tudsz is belőlük erőt meríteni.
• Tudod, mire van szükséged a biztonságos környezethez, ami segít a megerősödésben és töltekezésben.
• Nem úsznak el a napok, sőt, meg tudod hozni a nagy, fontos döntéseket is.
• Pontosan tudod, mit kell tenned ahhoz, hogy kitarts a terveid mellett – és azt is tudod, hogyan csinálj időt a megvalósításukhoz.
• A legnehezebb időszakokban is tudod, hogy számíthatsz magadra, és megvannak az eszközeid, amikkel biztosan átjutsz ezen az alagúton is.

Ne arra ébredj húsz év múlva, hogy elment melletted az életed

Ha ez a lista valami elképzelhetetlen távolságban felsejlő álomvilágot vázolt volna fel, semmi baj.

Számos bevált reflex-sóhajt biztosít számunkra az élet:

“Hát, ez van. Végülis mindent nem lehet.”

“Talán annyira nem rossz így.”

“Eddig is kibírtam, most is majd csak kibírom valahogy.”

„Idén már nem, de majd jövőre megint nekifutok. Talán most sikerülni fog.”

Te is, én is kinőttünk a mesékből. Tudjuk, hogy a változást nem egy varázserővel felruházott „január elseje”, „a jövő hétfő”, meg a „majd holnap” fogja elhozni. Ha meg betoppanna hozzád egy faszi azzal, hogy ő a herceg fehér lovon, akkor a jogos kérdés az lenne, hogy ezzel a szöveggel milyen piramisjátékba akar beszervezni. (Meg hogy muszáj-e a lovának a nappaliszőnyegedre plottyantani.)

Viccet félretéve. Ha az elmúlt évek felőrölték az erőforrásaidat – fizikaiakat, mentálisakat, és/vagy lelkieket, teljesen érthető, ha úgy érzed, nem haladsz sehova, és nincs értelme tervezni. Még azt is nehéznek tűnhet elképzelni, hogy valaha lehet jobb egyáltalán.

Úgyhogy én pont azért toppantam ide, hogy emlékeztesselek rá: ennél többet érdemelsz.

És a legjobb: meg is tudom mutatni, hogy hogyan érheted el a változást.

A képletem: Tudatos tervezés + önismeret = Kiegyensúlyozott haladás

Szia, ha még nem találkoztunk: Farkas Lívia vagyok, az urban:eve blog szerzője.

És közel húsz éve, hogy az egyetemi évek káoszában először ültem le, hogy komolyan és őszintén megvizsgáljam:

• hol tartok az életemben
• hogyan érzem magam ott, ahol vagyok
• és hová szeretnék eljutni közép- és hosszú távon.

Azonnal éreztem, hogy ez a tudatos állapotfelmérés egészen más, mint a pizsamában elmormogott klisé-fogadalmak valamikor a tüzijáték és az újévi elnöki beszéd között.

Az életem területeinek részletes végiggondolásával sokkal pontosabb képet kaptam arról, hogy mi tesz boldoggá a mindennapokban, mire van szükségem egy számomra teljes élethez, és milyen ösvény visz közelebb hozzá.

Azóta nem teszek fogadalmakat, és nem betonkeverővel öntöm ki az utat a céljaimig. Irányvonalakat jelölök ki, mert az élet sosem pont úgy alakul, ahogy elterveztem — és ez így normális.

Viharban csak az egyensúlyban tartott hajó nem borul fel

Az évek visszaigazolták, hogy minél több teret adok a rugalmasságnak, annál kevesebbet stresszelek – akár én változtatnék útközben, akár az univerzum dob két hatost, én meg kimaradok két körből, amíg átrendezi a játéktáblát.

És ez a hozzáállás kellett is, mert két kezem sem elég megszámolni, hányszor borult fel az életem.

Vagy azért, mert kihúzták alólam a szőnyeget, vagy mert hirtelen veszteség ért, vagy mert én magam kezdeményeztem nagy átmenetet hozó váltást.

Mindig elképesztően zavart, hogy az átmeneti időszakokban magamra maradtam, és maximum azokkal tudtam összekapaszkodni, akikkel együtt mentem át az adott élményen.

A szűk körön kívülről viszont folyamatosan jött az “ó te szegény” szánakozástól a “hát mit panaszkodsz, örülj hogy nem rosszabb” típusú beszólásokig.

Hogyan lehet teljesen új, váratlan, nehéz időszakokban praktikusan újratervezni úgy, hogy közben érzelmileg-lelkileg is fel kéne dolgozni, ami történik? Erre nem volt elérhető semmi a személyre szabott, de drága szakértői segítségen, meg az önsegítő guruk varázspirula-jellegű álmegoldásain kívül.

Nagymamám kedvenc mondása jutott eszembe: minden túlzás idegbaj.

Tudtam, hogy ha kizárólag az átéltek feldolgozására fókuszálok, akkor semennyit sem haladok. Ha viszont teperek tovább, akkor az ár a belső folyamataim elnyomása, amit kiégésben hajt be rajtam a szervezetem.

Úgyhogy visszatértem a megfigyelő szemlélethez. Megkerestem az időbeosztás, célkitűzés, és az életút tudatos vezetésének alapelemeit, amik rutinokba foglalva még a legnagyobb kontrollvesztettség közepette is segítettek, hogy szilárd talajon érezzem magam.

Nem szerencse: rendszer, és tanulható!

Sokan ránéznek az életemre, és azt mondják: “Jaj, de szerencsés vagy!”

Ma egy nyüzsgő kisvárosban élek a tenger partján, azzal az emberrel, akit szeretek, emellett azt csinálom, amit a legjobban szeretek, a saját vállalkozásomban úgy, hogy soha nem adtam fel a szakmai és személyes függetlenségemet.

De ez nem szerencse. A jelenlegi életem alapelemei egyszer mind álmok voltak, amiket célokká konkretizáltam, aztán minden nap tettem értük, amikor tudtam – akár több évig.

Pont így terveztem az idevezető utat? Dehogy. De bárhogy is változtak a körülmények, a lehetőségek és az akadályok, mivel mindig tudtam, hová szeretnék eljutni, mindig könnyebb volt alakítani, hogy pontosan merre kanyarítsam az utat és milyen eszközökkel haladjak tovább.

Az 5 sorompó, ami megállít, ha nem tudsz róluk

Amikor nem érjük el egy célunkat, vagy nehéz időszak ködösíti az előttünk álló utat, bekapcsol az alapvető emberi menekülőreflexünk, a „csak minél hamarabb el innen„.

Ez teljesen érthető reakció. Persze, hogy szeretnénk jobban érezni magunkat! Épp ezért fontos tudatosítanunk, hogy ilyenkor az agyunk reflexből mindent félredob, és lerántja a legközebbi polcról az első dolgot, amit talál. És ez általában egy egyszerűsítő fedősztori: egy ismerős, egymondatos magyarázat arra, hogy mi miért történt. Akár igaz az állítás, akár nem!

Téves megállapításokból viszont csak téves megküzdési módok következnek: erőltetés, szőnyeg alá söprés, görcsös kapaszkodás elképzelt pozitívumokba. Így zárják el előled a fedősztorik, hogy:

• feldolgozd, ami történt,
• rugalmasan tudj alkalmazkodni a változásokhoz
• abba az irányba menj tovább, amire szükséged van

Mint valami ideges sorompó, ami – biztos, ami biztos -, rögtön lecsapódik, amint látja, hogy jössz.

Hogyan kerüld el, hogy minden év végén úgy érezd, nem haladtál semmit? Vedd észre, melyik az alábbiak közül a te fedősztorid, ami leállít, mielőtt egy lépést is tennél a céljaidért.

1. fedősztori: “Mindig elfogy a lendületem. Úgyhogy csak még jobban fel kell gyűrnöm az ingujjam, összeszorítanom a fogamat és nekimennem erőből!!”

A valóság: Nem az a cél, hogy sose állj le, hanem hogy tudj tovább indulni.

Vágtál már bele januárban az évbe hatalmas elhatározással, hogy aztán jöjjön egy kis főnök, egy kis család, egy kis káosz, egy kis vészhelyzet, és a „de jól megy” suhanásából a „mennie KELL” görcse maradt csak? A görcsből lesz a fáradtság, a fáradtságból a kiégés, és csak az ígéret marad, hogy „na majd jövő januárban, még nagyobb lendülettel…!„

De az, hogy kifogy a lendület, nem kudarc. A lendület ugyanis rövidtávú segédeszköz, nem az a dolga, hogy hosszú távon is kitartson.

Ezért nem érdemes erőltetni. A nagy nekiveselkedésekből mindig kifulladás lesz. Ha 200%-ra tekered a zseblámpád fényerejét úgy, hogy nem tudod, meddig kell kitartania, nem csoda, ha hirtelen lemerült elemmel pislogsz a sötétben, miközben az út 80 százaléka még előtted van.

Keretezzük át! Valójában szuper hír, hogy nem a lendületnek kell elvinnie a célodig, hiszen máris leteheted a sziszifuszi küzdést, hogy megpróbáld biztosítani, hogy ne fogyjon el!

Amikor elkezdesz egy célért dolgozni, akkor az a vágy, az az elszánás benned van, nem egy külső körülményben – ezért újra megtalálhatod akkor is, ha épp nem újév első napja, elseje, vagy épp hétfő van.

A célodhoz vezető út – nevezzük sikernek – nem egy egyenes, bukkanók nélküli diadalmenet. Inkább hasonlít egy hullámvasútra, vagy — érzetre legalábbis — egy szellemvasútra. 🙂 Valahogy így:

Az életben valójában folyton váltakoznak a “kibírás” és a “cselekvés” időszakai. Éven belül, hónapon belül, sőt napon belül. Van, amikor tényleg csak elviselni lehet egy hullámzó időszakot, máskor viszont pont a praktikus teendők, vagy az aktív öngondoskodás segít minket át a következő szakaszba.

A céljainkkal nem sprintet futunk, hanem maratont, ezért muszáj beosztanod az erődet. Ezt akkor tudod hatékonyan megtenni, ha megismered a saját működésedet: mikor kell valóban nekiveselkedned, és melyik időszakodban muszáj, hogy töltődj a következő időszakra. 

2. fedősztori: “Azért nem érem el a céljaimat, mert lusta vagyok.”

A valóság: A lustaság nem létezik.

Nem írtam el.

De tessék, ideírom még egyszer:

A lustaság nem létezik.

A lustaság szó az egy bűnbak. Akár más aggatta rád a címkét, akár te adod magadnak, csak figyelemelterelés.

A „lustaság” címke valójában három, teljesen különböző állapotot takar. Amint ezeket megtanulod felismerni és nevesíteni, azonnal tudsz tenni a feloldásukért.

3. fedősztori: “Csak a jóra kell fókuszálni, a negatívumokra nem!”

A valóság: Az erőltetett pozitivitás sokszor annyi energiába kerül, mint a nehézségek elfogadása.

Épp száz éve lett divatos ötlet, hogy aki csak a jóra gondol, azzal csak jó dolog történik. Ez ha valaha igaz lett volna, már nyakig úsznánk a nappalik közepére vizualizált sportautókban. De most már egyenesen az a szöveg, hogy „csak az jelzi a sikeredet, ha kizárólag jó dolog történik veled.”

Valójában mindig lesznek semleges és negatív dolgok az életünkben, és ezek nem csak úgy ücsörögnek egy sarokban, és csendesen eljátszanak magukban, ha hátat fordítasz nekik. Ha öt percenként mondogatnám, hogy „ne gondolj most egy lila sárkányra”, tudnál nem állandóan a lila sárkányra gondolni?

„Itt se vagyok!” – nem mondta a lila sárkány (aki itt sincs)

Keretezzük át! Minél inkább arra figyelsz, hogy ne vegyél tudomást az életed nem 100%-ban pozitív részeiről, azok annál inkább lefoglalják a mentális és érzelmi erőforrásaidat, befolyásolják az érzelmi világodat, és hatnak ki a döntéseidre.

Azt már Marcus Aurelius meg a sztoikus filozófus haverjai is tudták, hogy akkor fogsz egészséges tempóban haladni a céljaid felé, ha gyakorlod, hogy empatikusan állsz magadhoz és az érzéseid teljes spektrumát tiszteletben tartod.

4. fedősztori: “Most rossz, ezért kár is próbálkoznom, hogy jobb legyen.”

A valóság: Ha csak a legkevesebbet tudod megtenni, az is ezerszer többet ér a semminél.

Mélypontok környékén, közben és utána könnyen fordulunk magunkba, és fordulunk el a reménytől is. Ezért fontos, hogy készüljünk a mélypontjainkra, és legyen mibe kapaszkodnunk már most, legyen bármilyen apróság. Ne tétlenül kelljen várnunk a javulást.

Addig is élni kell, amíg kiérünk az alagútból. Bármi is az alagútélményed, túl hosszú időszak ahhoz, hogy az egészet kidobd az ablakon.

A legnagyobb nehézségek sem zárják ki, hogy találj értékes pillanatot a napjaidban. Ha csak kevésnek örülhetsz, azt a keveset is meg lehet becsülni. Annál több erőd lesz kibírni azt, amit csak kibírni lehet.

5. fedősztori: “Másokról kell gondoskodnom, magammal foglalkozni önzőség lenne.”

A valóság: Öngondoskodás nélkül egy ponton túl senkiről nem fogsz tudni gondoskodni.

Az önzőséget is de szeretjük félrecímkézni! A valódi önzőség az, ha valaki másokra tekintet nélkül, bármi áron, akár erőszakkal érvényesíti az akaratát.

Az viszont az alapvető öngondoskodás része, hogy tartasz pihenőt, vigyázol magadra, és hagyod magad élni.

Másokról gondoskodni szép és kedves dolog. De az igazság az, hogy ha te jól vagy, nem csak te vagy jól. A számodra fontos embereknek is akkor tudsz jobban segíteni, ha nem az utolsó energiamorzsáid jutnak rájuk.

6. fedősztori: “Meg kell becsülnöm, amim van, és legyen elég ennyi!“

A valóság: Ne keverjük a nagyravágyást azzal, hogy vannak terveid, eszközeid és stratégiáid.

Az élet nagy változásai ritkán jelentkeznek be előre.

Ha nincs terved, amire támaszkodhatsz, na akkor szül majd rossz döntéseket a kapkodás, amint borul az életed normális rendje – akár pozitív, akár negatív a változás.

Ha viszont pontosan képben vagy, hogy merre haladtál amúgy, gyorsan és hatékonyan tudsz korrigálni. És több tered marad az érzelmi és lelki feldolgozásra (kapkodáskor az öngondoskodás megy ki először az ablakon).

Ha pedig kezedben az eszközök, hogy a bizonytalanságban is merj lépni, akkor derül ki gyakran, hogy még jobb is, mint amilyennek a „biztos” helyzet tűnt.

Persze kihajózni az ismeretlen tengerre akkor érdemes, ha tudod, hova szeretnél eljutni. Az egyik kedvenc idézetem ezért ez Senecától: „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”

Ha megvannak az eszközeid arra, hogy meghatározd, hova szeretnél tartani, és meg is erősödj ebben a döntésedben, akkor máris nem lesz olyan fenyegető az az ismeretlen.

Megérdemled, hogy legyen segítséged

Gyerekkorom óta hallgatom, hogy „az iskola az életre készít fel.”

De bármikor eddig belevágtam egy évekig tartó váltásba, valami teljesen újba, vagy az élet rántotta ki alólam a szőnyeget, nehezen tudtam alkalmazni a tudást, hogy 1962 és 1990 között Halimba, Nyirád, Darvastó, Dültnyires és Szőc szolgáltatta a bakonyi térség bauxitkitermelését.

Szóval így a negyvenet súrolva már elég világos, hogy az élet hullámzó időszakaira semmilyen iskola nem készített fel egyikünket sem.

De erre nem megoldás az első sorompónál legyinteni, hogy “hát, majd csak kibírom valahogy”.

Vagy hogy „Á, jó lesz továbbra is így.”

De őszintén: Ha magától jobb lenne, akkor már jól éreznéd magad, nem?

Szerintem ennél többet érdemelsz.

Nézd, az eddig tanult módszereid addig hoztak el, ahol most vagy.

Már ez is szuper eredmény, és büszke lehetsz magadra, hogy eddig eljutottál.

De megéri még egyszer nekivágni az évnek úgy, hogy majd még nagyobb lendülettel, még nagyobb szigorral csinálod pont ugyanazt, mint eddig, bízva benne, hogy talán most szerencséd lesz?

Én azt tudom, hogy nekem sok év alatt állt össze az, hogy nekem mi működik. Aztán több ezer ember tapasztalatának figyelembe vételével alakítottam ki tanulható rendszereket, hogy ne a szerencsén és a véletleneken múljon, hogy tudsz-e tenni a céljaidért, és hogy milyen évet zársz legközelebb.

Meg is mutatom, hogyan.

Itt a Vitorlát fel! + Túlélőkészlet online tanfolyami csomag

Két szuper-praktikus online önismereti tanfolyamom fog össze,
hogy megrajzolhasd a térképet a céljaidhoz,
és még a legviharosabb tengerek se fogjanak ki a hajódon.

Álmodozni jó. Tervezni hasznos. De a legjobb terv sem ér sokat anélkül, hogy a gyakorlatba is át tudnád ültetni, pontosan hogyan juthatsz el a kitűzött céljaidig — meg hogy hogyan állsz vissza irányba a legközelebbi felborító akadály után.

Ezért egyesítettem a célok kitűzésével, a hatékony haladással foglalkozó két online tréningemet.

Vitorlát fel! – Így tervezz mindent, ami tervezhető!

A Vitorlát fel!-ben hat hét alatt, lépésről lépésre segítek neked:

• kibogozni és feloldani az akadályokat, amik miatt eddig nem haladtál
• állapotfelmérést végezni az életeden, hogy megtaláld a céljaidat az életed minden területén
• reális és bírható akciótervet készíteni a következő időszakra
• és úgy elindulni a céljaid felé, hogy tényleg elérd, amit szeretnél.

Ez nem a százegyedik ezoterikus bevonzós tréning, amiben addig koncentrálunk a pálmafás tengerpartra, amíg Janeway kapitány és az Enterprise űrhajó legénysége oda nem teleportál minket. A Vitorlát fel! konkrét, praktikus, és a te életedről szól.

A tanfolyami modulokban az önismeret és öngondoskodás-fókuszú szemlélet mellett átadom azokat a konkrét technikákat, amikkel én is tervezem az életemet, és amiket az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján a leghatékonyabbnak ismerek, hogy te is új szemmel nézhess arra, hogy hogyan tűzöl ki célokat és hogyan valósítod meg őket.

Túlélőkészlet – Így tervezd a tervezhetetlent!

Mi történik a célokkal, amikor nagyot változtatsz az életeden, vagy kérdés nélkül változnak a körülményeid? Hogyan térj magadhoz, honnan meríts erőt a folytatáshoz?

Bármennyire jók vagyunk tervezésben, felkavarodott időszakokban minél több minden borul, annál több a kérdés, és annál nehezebb kapaszkodókat találni.

Ezért alkottam meg a Túlélőkészlet gyakorlati eszköztárát, hogy felkészülhess bármilyen nehéz időszakra – ha pedig épp a kellős közepén jársz egynek, akkor visszatalálj önmagadhoz, visszanyerd a kontrollt és megtaláld a kivezető utat.

A Vitorlát fel! szemléletének közvetlen párjában a kezedbe adok egy sor eszközt, hogy:

• tisztán lásd, mi felett van kontrollod még a beszűkült hatókörben is
• újrarendezhesd a fontossági sorrendeket – a megváltozott igények és lehetőségek fényében
• elgördíthesd az akadályokat az öngondoskodás és a testi-lelki feltöltődés elöl
• megtaláld a kapaszkodókat, amik megtartanak
• megteremthesd és megerősíthesd a biztonságos teret, amiben töltekezhetsz
• megvédhesd mindazt, ami fontos számodra most, és az átmeneti helyzeten túl is
• beelőzd a következő krízist

Nem hiszek az önmarcangolásban. Ezért ez egy barátságos hangvételű tanfolyam, amit fő szempontként kísér végig, hogy hogyan lehetsz kedvesebb és empatikusabb magaddal. 

Az empátia és tudatosság elegyét gyakorolva beszűkült lehetőségek között is megtalálhatod a magad számára legjobb opciókat, és élhetsz velük. A Túlélőkészlet gyakorlataival erőltetés helyett saját magad támogató társa lehetsz bármilyen nehéz időszakban.

A két tréning így támogatja két oldalról az életed tervezési-célmegvalósítási folyamatait:

Hogyan működik a Vitorlát Fel! + Túlélőkészlet tanfolyami csomag?

A Vitorlát Fel! és a Túlélőkészlet saját tempódban végezhető online tanfolyami csomag.

• A tanfolyamok törzsanyaga könnyen követhető elméleti és gyakorlati leckék mellett letölthető, nyomtatható segédanyagokból áll.
• A Túlélőkészlet hangtréning, ami azt jelenti, hogy amellett, hogy szövegesen olvashatod a tréning anyagát, minden leckét közvetlenül a füledbe is belemondok, a feladatok elmélyítését zenei aláfestéssel segítve. 
• A leckéket eléred számítógépen, telefonon, tableten — magaddal viheted őket bárhova.
• Mivel nem elméleti elmerengést, hanem gyakorlati készségeket adok a kezedbe, a saját életedhez találsz személyre szabott megoldásokat.

Így lesz a tréning hasznos a számodra attól függetlenül, hogy hány éves vagy, hol élsz, hogyan élsz, mik a szokásaid, vagy mi az értékrended. És ha fél-egy-öt év múlva új alagút-helyzetben találod magad, a már ismert gyakorlatok segíti fognak perspektívába helyezni azt is.

Nem lélektelen Zoom-értekezlet

Magyarországon az elsők között, 2015-ben nyitottuk az urban:eve online tanfolyami rendszerét. Azóta több, mint 5058 ember vett részt a 8 nagytréningem valamelyikén (a kistréningeket most nem számoltam, azzal együtt a résztvevőszám 20 ezer fölött lenne).

Az évek alatt az aktív tanfolyami közösség folyamatos visszajelzései segítettek abban, hogy minden új tréningem még barátságosabb legyen, megfeleljen a különböző tanulási típusoknak, és a tanfolyam felépítése ne hátráltassa, hanem segítse a feldolgozást.

Az elmúlt években megsokszorozódott az internetes tréningek száma, és néha a fejemet fogom, amikor tanfolyamosaim mesélik, hogy máshol miket tapasztalnak “online tanfolyam” címén, így szeretnék kiemelni 5 dolgot, amit mi az urban:eve tanfolyamoknál tudatosan máshogy csinálunk.

1. A tanfolyami anyagokat nem egyben, nem egyszerre zúdítom rád.

Egy online tanfolyam felépítése művészet. Egy jól átadott tananyagnak saját ritmusa van, kezelhető méretű leckékkel, gondosan elhelyezett pihenőpontokkal. Sosem terhellek le egyszerre túl sok információval és feladattal, és sosem hagylak magadra a feldolgozásban. Teljesen a saját tempódban haladhatsz.

3. A tanfolyami anyag nem monoton, összecsapott PowerPoint-felolvasás.

A leckeszövegek éveken átívelő tervezés, írás, szerkesztés és utómunka-folyamat eredményeként nyerték el végleges formájukat. Ha ismered a Lecsó podcastomat vagy az ingyenes tréningjeimet, akkor azt is tudod, milyen magas minőségre számíthatsz a hang- és videós anyagokban.

És az írásos anyagokat sem a 1997-es szövegszerkesztőket idéző „kifutok a világból” grafikai stílusú ábrák kísérik. 🙂 Tóth Kata és Martos Juli – MargaréTaLány kifejezetten ezekhez a tanfolyamhoz készítették vidám, egyedi illusztrációikat, amik végig segítik vizuálisan is megjeleníteni a két tanfolyam koncepcióit.

Az urban:eve tréningeket tehát eddig és ezután sem mesterséges intelligencia-algoritmusok generálják, hanem egy kis csapat lelkes, hús-vér ember, két évtizedes tapasztalattal és folyamatos párbeszédben a tanfolyamozók igényeivel.

4. Nem leszel egyedül.

A tréning elejétől a végéig interaktív. Az eredményeidet, felismeréseidet a tanfolyamosok zárt közösségével oszthatod meg, akikkel közösen haladtok az önismereti utazásban. A pozitív visszajelzések és a támogatás pedig szuper motivációs eszköz.

5. Végül: nem kell előre tudnod, hogyan csinálj helyet az életedben a tanfolyamoknak.

A bevezető anyagokat azonnal elérheted, így már a tanfolyami törzsanyag indulása előtt átadom az azonnal alkalmazható időfelszabadító technikáimat. Ezért ha szuperzsúfolt is a következő időszakod, már a tanfolyam előtt lesznek eszközeid arra, hogy lazíts a szorításon.

Sőt! Te választhatsz, milyen sorrendben vágsz neki a két tanfolyamnak. Ha az aktív tervezés van elöl, kezdd a Vitorlát fel! anyagaival. Ha stresszes, nehéz időszakban vagy, vagy nagy váltásra készülsz, akkor pedig a Túlélőkészlet fog segíteni.

Mi vár konkrétan a tanfolyami modulokban?

1. modul: Tengeri szörny-előrejelzés

Hogy szembenézhess a saját, személyre szabott korlátozó szörnyeiddel, akik az eddigi életedben visszatartottak, rögtön az elején hatékony elhárító technikákat adok mindegyikükhöz:

• A 3-karú Lustaság-Polip – ha azt hitted, a lustaság akadályoz meg a céljaid elérésében, ez a technika fel fog szabadítani
• A Büntetés-örvény – ha a büntetés és a bűntudat a két „motivációs” eszköz, ami eddigmeghatározta, hogyan bánsz magaddal, megmutatom, hogyan keveredj ki a körforgásukból
• A maximalizmus-zátony – három módszert is adok a „nem elég”-érzés oldására, köztük egy mondatot, ami bármikor segít átkeretezni a maximalizmusodat
• A halogatás-halrajnak mindig van jó indoka arra, hogy miért is kéne inkább a kikötői kocsmában támasztanod a pultot ahelyett, hogy tengerre szállnál… Megmutatom, hogyan hagyd hátra őket!

Végül a Bárcsak-nyomozó gyakorlat segít kikristályosítani, hogy minden szörnyön és hiedelmen túl mire vágysz valójában. És ez a technika akkor is működik, ha konkrét elképzelésed van arról, hogy mit akarsz kihozni az életből, és akkor is, ha halvány lila gőzöd sincs, mihez kezdj magaddal.

“Az első modul óriási áttörést hozott. Tudtam, hogy lazítanom kell a teljesítménykényszeremen és a maximalizmusomon, a hogyant viszont az első modul adta meg. Teljesen felszabadultam a „kell” és a „muszáj” kényszere alól. Könnyebben azonosítom az összes belső korlátozó szörnyet, mert szinte mindegyik jellemző rám valamennyire. A nagy felismerés hatására sokkal jobban vagyok lelkileg, és arra is rájöttem, hogy sokkal több dolog felett van hatásköröm, mint azt eddig gondoltam.” – Fajszi Mariann

2. modul: Összeállítjuk a rakományt

Mielőtt kihajózol, jó tudnod, mit viszel magaddal. Ebben a modulban ezért irányított kérdésekkel segítek feltárni, hol tartasz most az életed hét nagy területén:

1. személyes fejlődés
2. egészség
3. karrier és tanulás
4. baráti kapcsolatok
5. párkapcsolat
6. pénzügyek
7. közösség

Ha töltöttél már ki urban:eve-es inspirációs naplót, ezt a modult szeretni fogod – mélyebbre megyünk és részletesebben feltérképezzük, miből dolgozol!

3. modul: Merre, kapitány?

Szörnyeidtől szabadulva, életterületeidet megvizsgálva most rajtad a sor: ha bármerre mehetnél, merre mennél? Az első két modul alapján segítek reális célokat kitűzni, és technikákat adok arra, hogy hogyan lehetsz kitartó a céljaiddal. Elmondom:

• Mi a valódi különbség a fogadalom, a cél, és a magadnak tett ígéret között?
• Hogyan ne tűzz ki célt? – egyetlen szempont a kudarcélmények elkerüléséhez
• Hogyan lesz elérhető a célod attól, hogy mérhetővé teszed (és nem a divatos multicéges módszerrel!)
• Hogyan kerüld el az Eat-Pray-Love Csapdát

Ennek a modulnak a végére már kezedben lesz az életed következő időszakára vonatkozó reális, elérhető és pontosan megfogalmazott céljainak részletes listája!

4. modul: A kincsestérkép

A hosszú távú célok meghiúsulásának első számú oka, hogy elfogy a kezdeti lendület. Ezért hogy ne csak kitűzd, hanem el is érd a céljaidat, a tanfolyam negyedik hetén átnyújtom:

• A célredukálót, hogy ne terheld túl magad
• A célszintezőt, hogy ne a siker/kudarc tengelyen értékeld a céljaidat
• A célfelbontót, ami egyetlen kérdéssel megtanít reális egységekre bontani bármilyen nagy célt
• A menetrendet, amivel kinyerheted a havi, heti és napi lépéseket

“Amikor kitöltöttem a munkafüzetet a rengeteg célommal, örültem, hogy végre mindent összeszedtem, amivel foglalkozni akarok, és akkor na majd most elkezdünk mindért apró lépéseket tenni. Már vártam a csodamódszert, hogy ez bele is férjen a mindennapokba! Aztán jött a célredukáló gyakorlat, és rájöttem, nincs csodamódszer, nincs multitasking. Fontossági sorrend van, döntések vannak, és megengedések vannak. Ez volt a pillanat, amikor összeállt a kép, és értelmet kaptak azok a feladatok is, amikről addig azt hittem, feleslegesek.” – Makrai Aliz

Üdv az alagútban! – ez vár a Túlélőkészlet moduljaiban

A Túlélőkészlet a második tanfolyam ebben a csomagban, amit a Vitorlát fel! előtt és után is elvégezhetsz, attól függően, hogy épp mi van elöl az életedben.

A Túlélőkészlet első két hetében átadom az eszközöket, hogy bármilyen nehéz időszakot biztonságosan feltérképezhess – akár még csak épp, hogy felsejlik a láthatáron, akár már a kellős közepén vagy.

Így a sötétben botorkálás, a félelmekkel teli tapogatózás és a dolgokban megbotlás helyett megismerheted, hogyan állapítsd meg, mire van a leginkább szükséged a haladáshoz. Megmutatom:

• hogyan rajzold meg a saját alagutad térképét, ami segíti a tisztánlátást, és rávilágít, mennyi mindenen jutottál már túl
• hogyan ismerd fel a “kibírás” és a “cselekvés” szakaszait, és hogy melyiket mire használhatod
• a „zseblámpát”, amivel rávilágíthatsz az alagút-elkerülő reflexekre, amik lassítják a haladásodat
• az enyhülés-jelzőket, amikből tudhatod, hogy már kifelé tartasz az alagútból
• a rövid bejelentkező kérdést, ami minden nap segíteni fog a mentális egészségeden
• négy alapvetést a saját magaddal kapcsolatos empátiához
• a világ legegyszerűbb tudatosítási technikáját, ami bármikor segít megérkezni a jelenbe

Élet az alagútban

Amíg az alagútban vagy, az egész életed az alagútban van. Viszont élned addig is kell, amíg az alagútban vagy. Ezért a Túlélőkészlet harmadik és negyedik hetén a napi valóságodban, a tennivalók és erőforrások szintjén teszünk rendet.

1. Pillanatfelvételt készítünk az életedről, amiből kiderül, hogyan tolódtak el a hangsúlyok.
2. „A tíz tálka” szemlélettel megmutatom, hogy az erőforrásaid nem csak az idődet jelentik. Vigyázat: ez a szemlélet egy életre megváltoztathatja a hozzáállást a napi beosztásodhoz! 🙂
3. Megmázsáljuk a sárkányokat, akik időt és erőforrásokat foglalnak az életedben. Így fog kiderülni, mik a valódi erőforrásaid.
4. Elkészítjük a Jó Dolgok Leltárát, amivel tudatosíthatod, mi tölti fel az energiádat most, és hogyan tudod pótolni a feltöltődést.
5. Nem csak sóhajtozunk az ablakon kinézve, hogy mit lenne jó csinálni majd egyszer. Konkrét lépésekkel elkezdjük mindezt a gyakorlatba ültetni, hogy tényleg jobban is érezd magad!

3. rész: Az én váram

A tanfolyam utolsó két hetében az öngondoskodás módszerei mellé bevezetjük az önmegerősítés technikáit, és megmutatom, hogyan védd meg a számodra fontos dolgokat:

1. Hogyan hozd létre azt a saját teret, amiben biztonságosan töltődhetsz, gyógyulhatsz, pihenhetsz, és megnyugodhatsz.
2. Ha beengeded a biztonságos teredbe, aminek nincs ott helye, akkor lőttek annak a kevés hatókörnek, amivel az alagútban rendelkezel. Ezért elmondom, hogyan építsd meg a védelmező várfalaidat, azaz hogyan kerüld el, hogy igent mondj azoknak a dolgoknak, amik nemet mondanak a biztonságos terednek.
3. Lebontjuk a határhúzás öt korlátozó hiedelmét, és megmutatom, hogyan húzz egyértelmű, de rugalmas határokat, amik védenek, miközben segítik az őszinte kapcsolatot másokkal és magaddal.
4. A kéne-bontó technikával elkerülheted, hogy saját magadnak korlátozd a hatókörödet (olyan dolgokkal, amikre valójában semmi szükséged).
5. Megmutatom a határradart, ami nem pittyeg, mégis segít monitorozni, hogy az életed milyen területén érdemes határt húznod vagy megvizsgálni a jelenlegi határokat.
6. Átadom a pihenés + kontroll = remény formulámat, amiből kiderül, a remény miért nem az aktív reménykedésből táplálkozik.

Végül, a tanfolyam utolsó lépéseként bepakoljuk a hátizsákodat, vagyis egy helyre összegyűjtünk mindent, amiket a biztonságos töltekezőhelyedről magaddal vihetsz a külvilágba. A reggeli hátizsák-rutin, a varázsgyűrű és az egyperces gyorsteszt technikáim fogják biztosítani, hogy bárhol jársz és bármilyen napod van a világban, ne zökkenj ki, és megőrizd a tudatosság- és öngondoskodás-fókuszodat.

Bónuszok a tanfolyami induláshoz

Nagyon szeretném, hogy sikereket érj el a tanfolyami csomaggal. Ezért számos bónuszt adok a csatlakozásod mellé:

1. bónusz: Motiváló digitális pakk

A tanfolyami tagságodhoz jár egy sor digitális segédeszköz, ami a tanfolyami motivációdat segíti, köztük:

• a tanfolyami leckék gyakorlataihoz tartozó letölthető, nyomtatható munkafüzetek
• heti emlékeztető emailek az újonnan megnyíló modulokról és
• motiváló számítógépes- és mobilhátterek Tóth Kata és Martos Juli – MargaréTaLány a tanfolyamokhoz készített vidám és empatikus illusztrációival, hogy minden eszközöd emlékeztessen és inspiráljon a tanfolyamban tanultak gyakorlására

2. bónusz: Elakadtál? Segítek!

Mindenkinek más az élete, egyedi körülményekkel. Én azt szeretném, hogy ha segítségre van szükséged a tanfolyam bármely pontján, akkor ne maradj magadra. Rendszeresen bejelentkezem a kommentekhez, és figyelem az egyes leckék alá érkező kérdéseket, hogy válaszolhassak.

3. bónusz: Soha nem jár le a hozzáférésed

Mint Dulifuli a Hupikék Törpikékben, én úúútálom azt a stresszt, amikor lejár egy tanfolyam hozzáférési ideje, és rohannom kell az anyaggal. Ez nem barátságos, nincs tekintettel az egyéni élethelyzetekre, nem számol azzal, hogy bármi közbejöhet.

Ezért a magyarországi online tanfolyami világban még mindig bevett szokással ellentétben én nem vonom meg egy mesterségesen kijelölt időpontban a hozzáférésedet. Vagyis a regisztrációd utántól Te szabályozod, hogy milyen sorrendben és tempóban végzed el a két tanfolyamot. Korlátlan idő áll a rendelkezésedre, hogy elvégezd őket.

Sőt, az új tanfolyamindulások idején a többi veterán tanfolyamossal együtt te is újra meg újra elvégezheted a tanfolyamot az elejétől, új lendülettel végighaladva az anyagon és új tanulságokkal gazdagodva.

4. bónusz: Hozzáférés a zárt Facebook közösséghez – de csak, ha szeretnéd

Mindenkinek mások az igényei az önismereti úton. Van, aki másokkal együtt szeret dolgozni, van, aki másoktól inspirálódva, de egyedül, és van, aki mindenkitől függetlenül a saját útját szeretné járni. Itt mindenkinek tiszteljük a határait.

Ezért senki nem fog kötelezni arra, hogy részt vegyél a tanfolyami közösség életében — viszont ha azok közé tartozol, akiket motivál a támogató társaság és a közös haladás másokkal, akkor vár a több, mint 1000 régi és új vitorlázó a zárt tanfolyami Facebook csoportunkban. Az elmúlt 16 év igazolja, hogy az urban:eve tanfolyamosok összetartó, megértő, barátságos társaság. Itt mind sorstársak vagyunk, nem nevetjük ki egymást, semmi sem ciki. Bármikor beugorhatsz tanácsért, emberi kapcsolódásért. 🙂

5. bónusz: Minden további fejlesztést ingyen kapsz

A tanfolyami körök visszajelzései alapján gyakran fejlesztem tovább a tanfolyam anyagait, amik aztán új leckék, technikák, modulok formájában kerülnek a későbbi változatokba.

Ahogy gyarapodik a tanfolyam, úgy nő az ára is, ezért ha a mostani tanfolyami körben csatlakozol, a valaha elérhető legalacsonyabb áron férsz hozzá a tanfolyamhoz.

VIP videotréningek motivációhoz és öngondoskodáshoz

A VIP-szinten a VIP modul kiegészítő gyakorlatain túl az elmúlt 7 évben összegyűlt videotréning-táramhoz is hozzáférsz. Ezek az előadások és workshopok több résztvevő szerint önmagukban annyit érnek, mint egy-egy kisebb önálló tanfolyam!

VIP videotréning 1: Gyakorlati motiváció

• Mitévő légy, amikor folyamatosan kúsznak fel a teendők a listádra?
• Hogyan engedj el egy célt, amibe már egy csomó energiát fektettél?
• Mit csinálj, amikor megvan a cél, ott a naptárban, mégse tudod rávenni magad, hogy csináld?

VIP videotréning 2: A lustaságon túl

• Még mélyebbre merülünk a korlátozó hiedelmek világában, hogy hatékonyan számolhasd fel őket — különös tekintettel a „lustaságra”.

VIP videotréning 3: Újratervezés!

• Milyen időközönként nézz rá a céljaid állására?
• Hogyan helyezz el új célokat a rendszeredben?
• Mit csinálj, ha letértél az eredetileg kitűzött ösvényről?
• Miért nem kudarc az újratervezés?
• A célod változott, vagy a körülmények? Hogyan tervezz újra ezek fényében?

VIP videotréning 4: Vedd észre a fénysugarakat!

A kifejezetten stresszes, nehéz időszakokra készült mini-workshopban részletesen megvizsgáljuk:

• mi minden jelentheti egy átmeneti időszak végét
• hogyan veheted észre, hogy pozitív fordulat közeleg
• hogyan segítsd már most a várt új egyensúlyt és az azt megelőző enyhülést
• végül két egyszerű és hatásos gyakorlat, amivel átkeretezheted a napjaidhoz való hozzáállást

VIP videotréning 5: Határhúzás a gyakorlatban

A második mini-workshopon még két hasznos segédeszközt pakolunk a hátizsákodba, kiegészítve a személyreszabott túlélőkészletedet.

• Megkeressük és gyakoroljuk a nemetmondás és a határhúzás kedves, de határozott formuláit, amivel extra erőt adhatsz a saját biztonságos tered megvédéséhez.
• Hogyan legyen a határhúzás erőszakmentes, és hogyan ne csapjon át mentegetőzésbe?
• Megbeszéljük a határhúzás különböző eseteit, kommunikációs alaptéziseket
• Konkrét példamondatokat is kapsz a kezedbe, amiket utána magaddal vihetsz a mindennapjaidba.

VIP bónuszok

A gyors visszakereshetőség kedvéért mind az öt VIP-workshop mellé megkapod a videók teljes leiratát, a gyakorlatokat és a példákat is, ezeket bármikor visszanézheted, visszakeresheted.

Mit mondanak, akik már elvégezték a tanfolyamokat?

A Vitorlát fel! és a Túlélőkészlet tanfolyamokat összesen több, mint 2100-an végezték el az elmúlt években.

A korábbi végzősök közül többen is voltak olyan kedvesek, hogy megosztották velem a tapasztalataikat, hogy segítsenek másoknak is a legjobb döntést meghozni a tanfolyami csatlakozással kapcsolatban.

„Megtanultam, hogyan bánjak jól magammal”

“Én sajnáltam az időt arra, hogy ilyen részletesen végiggondoljam az életem és hogy mit szeretnék – ezért nem jutottam sehova. A tanfolyam segített abban, hogy végigböngésszem az életem, értékeljem, megfogalmazzam a céljaim, kiválasszam mit is szeretnék és segít, hogy elérjem azt. Nagyon betalált az a rész, hogy hogyan bánjak jól magammal. Azóta hatékonyabb vagyok, és bűntudat nélkül tudok pihenni.

Nem csak priorizáltam a feladataim között, de sikerült olyan dologra is nemet mondanom, ami nem segített volna az új céljaim elérésében, de mondjuk pár hónapja el se tudtam volna képzelni, hogy nemet mondok rá. Teljesen a feje tetejére álltak az eredeti elképzeléseim annak hatására, hogy végiggondoltam, mi az, ami nekem fontos, amit én szeretnék, és mi az, ami külső elvárás. És már csak ettől a leválogatástól jobban érzem magam.” – Slonina Nati

„Komfort a gyomorgörcs és rettegés helyett”

„Sokkal komfortosabb lett az alagutam a rossz dolgok feltérképezése és a sárkány-szimbolika hatására, és nagyon jó volt, hogy az öngondoskodás ekkora mértékben megjelent a tanfolyamban. Komfort a gyomorgörcs és rettegés helyett, ez lett a legnagyobb dolog.

Még mindig maradt munkám az alagutammal, de már hosszabb időre is megszűnik a gyomorgörcs, túlingerlés, önbüntetés-érzés. Kb. 70 százalékkal nyugodtabb lettem.” – Vértesaljai Kata

„Visszafejtettem a halogatásomat”

“Sokszor csak kitaláltam dolgokat, de nem tettem értük semmit – aztán meg néztem, hogy miért nem jutok közelebb hozzájuk. Most már tudok tervezni irányokat, és ha úgy alakul, akkor változtatni az irányon. Ebben a legjobban a halogatásom visszafejtése segített: tudatosabban tudok dönteni így, hogy tudom, miért nem akarok néha megcsinálni dolgokat.

A kutatási munkám során sokszor kell eseményeket látogatnom, amiktől meg szoktam ijedni. A negyedik Vitorla-modul célkitűzős gyakorlataival, és különösen a Célfelbontóval már nem ijesztenek meg annyira a külső hatások – a mostani kutatási félévemet már eleve úgy közelítettem meg, hogy nagy vonalakban felbontottam, és megkerestem a kis részcélokat, amikkel jól haladok, könnyen be tudom illeszteni közéjük az eseményeket, és a nagy cél függvényében változtatni is tudok.” – Balogh Andi

„Rendszerbe helyezted, ami káosznak tűnt”

„A ‘tálkák és sárkányok’ rendszere világossá tette az életem történéseit: nem tartottam tiszteletben az elsőt, és hagytam uralkodni a másodikat. Rendszerbe helyezted, ami káosznak és ad-hoc történésnek tűnt. Értelmet adtál a jelenségeknek. Bemutattad a folyamatot. Ez segít abban, hogy tudatos legyek és értelmezzem, mi történik éppen.

A tanfolyam óta gyakorlom, hogy azonosítom és értelmezem a mélypontokat, a hullám alját és tetejét. És felteszem a kérdést: „Na, most erre mit mondana Via, mi ez? És akkor mit javasolna?” És keresek egy technikát, eszközt a készletből. És alkalmazom. Ennyire egyszerű.” – L. Petra

„Megtanultam, mi az öngondoskodás. Képes lettem segítséget kérni és elfogadni!”

„Imádtam a Túlélőkészletet. Vicces, de tárgyilagos. Vigasztaló, de tele van objektív és használható nézőpontokkal. Több részét rongyosra hallgattam, és annyira tetszik az is, hogy amikor legközelebb alagútba kerülök, simán újrahallgathatom!

A tanfolyam hatására megtanultam, mi az öngondoskodás. Amikor elkezdtem a tanfolyamot, még hosszú órákon át forgolódtam éjszaka, és tényleg úgy éreztem, hogy méységesen-sötétséges helyen vagyok. Ezeken az éjszakákon már az első tanfolyami lecke után eszembe jutott, hogy de hát ott van nekem a Via hangja! És egyre kevesebbet forgolódom, mióta eszembe jutott, hogy téged hallgassalak.

A tálkák rendszerét olyannyira az életem részévé tettem, hogy már nem is önmagamon kívül eső dologként tekintek rá. Egy ideig még újra-újra hallgattam, mikor melyiket éreztem szükségesnek, vagy csak átfutottam az írást a videó alatt. Mostanra képes lettem segítséget kérni és elfogadni, házimunkát delegálni anélkül, hogy veszekedés lenne belőle, időt beosztani úgy, hogy maradjon is. És lassan megtanultam, hogy az önfegyelem mellett igenis az öngondoskodásnak is megvan a helye!”

– Simon Zita

Iratkozz be ma a Vitorlát Fel! + Túlélőkészlet tanfolyami csomagra

Ha érdekel a tanfolyam, csatlakozz a határidő lejárta előtt, és még egy bónusz minitréninggel is megajándékozlak. 🙂

• A teljes, 6 hetes Vitorlát fel! tanfolyam
• A teljes, 6 hetes Túlélőkészlet online tanfolyam
• Saját tempó: Te választod, milyen sorrendben végezd a tréningeket
• +1 alapozó időfelszabadító modul
• Letölthető hanganyag az összes Túlélőkészlet-modulhoz
• Szöveges leirat minden hanganyaghoz
• Az egyes gyakorlatokhoz tartozó nyomtatható segédanyagok
• Korlátlan, le nem járó hozzáférés a tanfolyami felülethez
• Hozzáférés a zárt Facebook-közösséghez
• Közvetlen segítség a haladásban Viától a tanfolyam ideje alatt
• Részvétel és kérdezési lehetőség a jövőbeni élő bejelentkezéseken
• +1 VIP modul: Lendület hosszú távon
• 90 perces videotréning a mindennapi motivációhoz
• „A lustaságon túl” hiedelem-oldó videotréning
• „Újratervezés” videotréning
• VIP “Vedd észre a fénysugarakat!” videotréning
• VIP “Határhúzás a gyakorlatban” videotréning
• Évkezdő bónusz! Élő videós életterület-workshop a 2025-ös céljaid beturbózására! (Értéke: 9 990 forint!)
• Évkezdő bónusz! Önszeretet stratégia minitréning, amiből megtanulhatod, hogy hogyan motiváld magad kedvesen, akár a céljaidról, akár a bátorságról, akár az időbeosztásról van szó. (Értéke: 4 000 forint!)

6 x 13 830 Ft

82 980 Ft helyett
64 990 Ft

• A teljes, 6 hetes Vitorlát fel! tanfolyam
• A teljes, 6 hetes Túlélőkészlet online tanfolyam
• +1 alapozó időfelszabadító modul
• Saját tempó: Te választod, milyen sorrendben végezd a tréningeket
• Letölthető hanganyag az összes Túlélőkészlet-modulhoz
• Szöveges leirat minden hanganyaghoz
• Az egyes gyakorlatokhoz tartozó nyomtatható segédanyagok
• Korlátlan, le nem járó hozzáférés a tanfolyami felülethez
• Hozzáférés a zárt Facebook-közösséghez
• Közvetlen segítség a haladásban Viától a tanfolyam ideje alatt
• Részvétel és kérdezési lehetőség a jövőbeni élő bejelentkezéseken
• +1 VIP modul: Lendület hosszú távon
• 90 perces videotréning a mindennapi motivációhoz
• „A lustaságon túl” hiedelem-oldó videotréning
• „Újratervezés” videotréning
• VIP “Vedd észre a fénysugarakat!” videotréning
• VIP “Határhúzás a gyakorlatban” videotréning
• Évkezdő bónusz! Élő videós életterület-workshop a 2025-ös céljaid beturbózására! (Értéke: 9 990 forint!)
• Évkezdő bónusz! Önszeretet stratégia minitréning, amiből megtanulhatod, hogy hogyan motiváld magad kedvesen, akár a céljaidról, akár a bátorságról, akár az időbeosztásról van szó. (Értéke: 4 000 forint!)

6 x 10 996 Ft

65 980 Ft helyett
49 990 Ft

Az ár forintban értendő, és alanyi ÁFA-mentes (magyarul: annyit fizetsz, amennyi oda van írva 🙂 ).
Fizetés után azonnal hozzáférsz a bevezető modulokhoz és a tanfolyami közösséghez. A tanfolyami anyagokat a regisztrációd után bármelyik hétfőtől indíthatod.
Ha bármilyen kérdésed van a tanfolyammal kapcsolatban, írj nekünk, segítünk: tanfolyam@urban-eve.hu

Gyakori kérdések a Vitorlát fel!+Túlélőkészlet tanfolyami csomagról

Próbáld ki, és ha nem tetszik, 14 napon belül jelezd, és visszaadom a pénzedet

Ha nem vagy benne biztos, hogy neked is működnének-e a Vitorlát Fel! + Túlélőkészlet gyakorlatai, akkor a vásárlásod napjától számított 14 napig kockázat nélkül kipróbálhatod a tanfolyami csomagot.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átadom a technikákat, amikkel elkezdhetsz helyet csinálni az idődben, átvezetlek a korlátozó hiedelmek lebontásának lépésein, és elkezdheted feltérképezni a hosszútávú álmaidat. Ha pedig a Túlélőkészlet tréninggel kezded a munkát, ott megismerkedhetsz a kizökkent helyzetek működésével és átadom az önismereti technikákat, amikkel könnyíthetsz a nehéz időszakban töltött napjaidon.

Röviden: annyi anyaghoz kapsz hozzáférést az első két hétben, ami másoknál a teljes tanfolyam. Ennyire bízom benned, és ennyire bízom a tanfolyamaimban.

Ha pedig a két hét alapján úgy érzed, hogy abszolút semmit nem tudsz használni a tréningekből, akkor nincs más dolgod, mint a 14. nap lejárta előtt megírni a tanfolyam@urban-eve.hu címre, hol akadtál el.

Ha a 14. nap végéig közösen sem találunk megoldást a problémádra, akkor kérdés nélkül visszautalom neked a teljes tanfolyami vételárat.

Meddig várnál még, hogy tegyél magadért?

Lehet, hogy most arra gondolsz, “Hát ez inspiráló volt, majd valamikor elkezdem.”

Vagy arra, hogy “Menni fog ez magamtól is, januártól nekimegyek még nagyobb lendülettel.”

És igen, lehet, hogy ha továbbra is egyedül, segítség nélkül tervezed az egész életedet, “megoldod okosba”, idővel találnál magadnak saját technikákat, amikkel biztos lépésekkel haladhatsz a céljaid felé.

De mondd meg őszintén: hány év ment el már így melletted?

Hányszor döntötted el, hogy konkrét lépéseket teszel egy olyan életért, amit szeretsz élni?

Hányszor jött volna jól, ha egy nehéz napon lett volna jobb megoldásod az elfojtásnál és a fogad összeszorításánál?

És hányszor ígérted már meg magadnak, hogy kedvesebb leszel magaddal? 

Az, hogy idáig elolvastad ezt az oldalt, azt mutatja, hogy tudod: eljött az idő a változásra. 

Egyedül eddig jutottál, és ezt elismerheted magadnak.

Beleugorhatsz a következő évbe is úgy, hogy lesz, ami lesz, valahogy majd csak kibírod.

De őszintén? Szerintem többet érsz ennél, és megérdemled, hogy könnyebb legyen.

Mert ha te nem teszed ezt meg magadért, más nem fogja megtenni érted.

Úgyhogy bátorítalak, hogy tegyél magadért.

Én itt vagyok és segítek, és a megértő közösség is vár, akikkel együtt mehetsz végig az úton.

Köszönd meg a félelmeidnek, hogy előjöttek, aztán tedd félre őket, és iratkozz be. Nézd meg, hogy mit tud segíteni a tanfolyam, azzal nem veszítesz semmit, ha kipróbálod. Ne feledd, a garancia él — nem kockáztatsz semmit.

Találkozzunk odabent!

Via