Az indulás óta már több, mint 775 ember végezte el a Kertésznadrág tréninget, amiben lépésről lépésre segítek megtanulni hatékonyan és kedvesen nemet mondani, delegálni, profin teendőket súlyozni és naptárazni, és gatyába rázni a teendőlistádat, hogy végre újra legyen időd arra, amit szeretnél.

Rendszeresen tartom a kapcsolatot a tanfolyamaim résztvevőivel, hogy biztosra menjek, rövid- és hosszú távon is meghozza-e a változásokat, amit remélek tőle. A Kertésznadrág időbeosztás-tréning esetében is megkérdeztem az eddigi 775 végzősömet, hogy milyen területen segített nekik legjobban a tréning, és nagyon jó látni, hogy miket mondtak a legtöbben:

A nagy kérdés persze az, hogy a te konkrét élethelyzeteden fog-e tudni segíteni a Kertésznadrág tréning. Ezért megkérdeztem azokat, akik már hónapok óta alkalmazzák a mindennapjaikban a tréning módszereit, hogy nekik milyen változásokat hozott. Vannak köztük fiatalok és idősebbek, egyedülállók és gyerekesek, egyetemisták és munka-mellett-vállalkozók, és még ezer kombináció. 🙂

Itt vannak néhányan, akik elmondták nekem, milyen változásokat tapasztaltak a tréning elvégzése óta:

“Eddig ömlesztve voltak a teendőim, és lefagytam tőlük. Azt is tudtam, hogy viszonylag sok időm van, csak halogattam és alig csináltam valamit. A fontosság-sürgősség listával kialakítottam egy új háztartási rutint, és most már szét tudom választani a teendőimet, sokkal hatékonyabbnak érzem magam.

Ha itthon vagyok, már nem az az érzésem, hogy végtelen teendő vár rám, és nyomja a vállam, hanem tudom, hogy letudtam a háztartást, pihenhetek, lomtalaníthatok a lakásban, ha van kedvem hozzá. Rengeteget segített a tréning – egy új, megengedő szemléletet kaptam.”

– Ecsedi Viki

“Olyan beidegződésekkel érkeztem a tanfolyamba, mint hogy nemet mondani szívtelenség, delegálni lustaság. Sokszor nem azért egyeztem bele dolgokba, mert meg akartam őket csinálni, hanem mert belejátszott az ideálképbe, amit gondoltam magamról.

Aztán már a tréning első felében sok aha-élményem volt. Hogy fel kell építenem a saját határaimat, különben honnan tudnák, hogy mikor lépték át őket. Hogy nem vagyok rossz ember, ha nemet mondok másoknak, hogy igent mondhassak magamnak. Hogy kedvesen is mondhatok nemet. Hogy a jó emberi kapcsolatokban az én érdekeimet is szem előtt tartják.

Eddig ha valamit kipróbáltunk a családban és nem úgy sikerült, abbahagytuk és kudarcként éltük meg. A delegálás modulban tanultak hatására most már megbeszéljük, hogyan csináljuk legközelebb másként, így a delegálás végre nem leszív, hanem jó érzést okoz.”

– Kiss Ildi

“Amikor kitöltöttem az időtáblázatomat, a pihenési időm mennyisége volt a legdöbbenetesebb felismerés – nem tudtam bejelölni, mert hogy nem volt ilyen. A tréning hatására jelöltem ki pihenési szakaszokat és most érzem először, hogy pihenés közben nincs lelkifurdalásom.

Amikor pedig a férjemnek megmutattam az időtáblát, elindult egy közös gondolkodás a munkák delegálásán. Rálátva egészen másként fogadta, mint elmondva, hogy több szabadidőre van szükségem, és ehhez ő is kell.”

– Kiss Mari

“Ha nem látom ezt a rendszert egyben, nem is gondoltam volna, hogy a naptárazás összefügg a nem-mondással. Nekem ez volt az a-ha élmény: “Csak azt adhatod, amid már van, és amit magadnak megadsz. Ez a türelemre ugyanúgy igaz, mint az elfogadásra. Magaddal kell kezdened!” Azóta magammal szemben is gyakorlom a türelmet, nem csak a fiammal szemben.

Megtanultam, hogy nem vész el a lényegtelen kis teendő sem, ha leírom. Segített jobban egy feladatra fókuszálni, amikor nemet mondtam a közben feljövőkre, max. felírtam hogy majd. És annyira örültem a napi egy fókusznak, mert megnyugtatott előző nap, hogy holnap biztos lesz rá időm, és másnap nagyon figyeltem, nemet mondtam, első helyre tettem és tényleg lett rá. (Gyerekkel otthon a házimunka mindig van és mindig várhat!)

A tréning elvégzése óta hatékonynak és szervezettnek érzem magam. Figyelmeztetnek a jó előre beállított emlékeztetők a dolgokról, amiket egyébként elfelejtettem volna. Rámszól a telefon, hogy ideje aludni, és így kezdem elhagyni az éjszakai netezést. Összességében jobban alszom, és tudatosabban választom ki, hogy mi legyen a következő lépés.”

– Nagy Nóra

“A tanfolyam legfontosabb mondata számomra az volt, hogy nem az a feladat a legfontosabb, amelyik a leghangosabb. A gyakorlatban alkalmazva a súlyozást tudatosabban tervezek, és be is tartom a terveket, ami sokat segít. Rutinná vált, hogy mindent beírok a naptárba, és meg is nézem őket.

A Kertésznadrágtól lett néhány fontos, alapvető mondat az életemben, mint a „nem az én cirkuszom, nem az én majmaim” – ezeket nem csak mondogatom, hanem segítenek is a technikák megtartásában. Szerintem nagyon sok embernek, fiatalnak és idősnek szüksége lenne egy ilyen látásmódra. Részleteiben sokan tudnak hasonló gondolatokat, de így, rendszerbe szedve, gyakorlatiasítva hozhat igazán eredményt.”

– Tóthné Gizus

“A legnagyobb felismerésem az volt, hogy sokkal jobban kivettem a részem a házimunkából, mint ahogy gondoltam, és ahogy a családom is érzékeltette velem. Emellett kimondtam egy nagyon fontos nemet – a korábbi munkahelyemre, ahol 3 embernek elegendő feladattal zsonglőrködtem nem kis stressz közepette. Most lehetőségem van olyan helyen dolgozni, ahol értékelik az időbeosztással, kvótarendszerrel felépített, szervezett, hatékonyságra törekvő hozzáállást.”

– Orgel Mónika

“Nehezen szánom el magam olyan dolgokra, amiket hosszan kell tervezni, vagy nem lehet azonnal kivitelezni. “Mert mi van, ha közben vagy addigra minden körülmény megváltozik?” De most jelentkeztem egy egész eves kihívásra, es lefoglaltam előre egy szeptemberi nyaralást. Életemben most először sikerült tudatosan tervezve a gyakorlatban is kisebb lépésekre bontanom egy nagy projektet. Ez a tanfolyam olyan kérdéseket feszeget, amiből mindenki tudna valami aktuálisat választani.”

– Kwaysser Bianca

“A feladatok jöttek-mentek, de sosem láttam, hogy merre tartok. Csak sodródtam. Nem tudtam elérni a céljaimat, hisz igazából nem is voltak.

Eldöntöttem, hogy elkezdek naptárazni és időt csinálok azoknak a dolgoknak, amiknek szeretnék. A tanfolyamnak köszönhetően bekerültek a „gépezetbe”, időt blokkoltam ki nekik. Kezembe vettem az életem!

A tanfolyam azért tetszett, mert egyszerre megkaptam az egész anyagot, így tudtam, mivel van dolgom, és a magam ütemében tudtam haladni. A kertes metafora a lehető legjobb választás volt. Átláthatóbbá, érthetőbbé, emészthetőbbé tette az időbeosztással és feladatkezeléssel kapcsolatos elméleti részt. Nagyon szerettem azt, hogy mindig konkrét példákat adtál, vagy színes történeteket osztottál meg (a mosógép-használat vs patakban mosás a mai napig elkísér).”

– Szövérfi Éva